2016. április 29., péntek

Fogzás

A fogzás az, ami az orvosok szerint nem létezik - mármint nincs olyan tünet, ami tutira a fogzásnak tudható be - az anyák szerint pedig de.
Csatlakozom.
A tökéletes hangulatú babám nyűgösködő, mindennel baja van baba lett napközben (egy pár napra, már kezd kifelé jönni belőle). Könnyen neki tud keseredni ilyenkor, a legapróbb dolgok is felzaklatják. Nem nagyon lehet tenni-venni mellette, legszívesebben folyamatosan valakin lógna, vagy valakivel játszana - pedig előtte már remekül elfoglalta magát egyedül is, hosszabb időkre.
Aztán olyat produkál, mint már pár hónapja nem: csodálatosan kikakil a pelenkából, megint moshatok rá hetente többször, de már egy adag új ruhát is vettünk neki.
Meg persze taknyos. Az éjszakák pedig sokkal rosszabbak, mint eddig bármikor (vagyis hát persze leszámítva a jótékony homály fedte első heteket). Ismét rajtam aludt két éjszakát, aztán volt, hogy le tudtam magam mellé hengergetni. Máskor nem rajtam alszik, de fél óránként kel. Most egy kicsit talán jobb. És hátha lesz pár nap nyugi, és visszatérünk a békés, 2 óránként ébredős éjszakákhoz.

Próbálkoztunk mindenfélével. Dologél, zsályalevél-rágcsálás (gyulladáscsökkentő), mindenféle gyógynövénytea neki, kamilla tea belém is, hogy hasson anyatejen keresztül, meg chamomilla homeopátia az ő vizébe (anya már Rebus születésétől kezdve mondja, hogy ez az ő szere), hátha... Meg persze gyakran teszem mellre, hogy megnyugodjon. Ja, és napközben rágcsáltatok vele mindenféle kemény dolgokat - hátha nem köpi ki, és átszakítja az ínyét. Eddig az almacsutka volt a legtutibb - véletlenül jöttünk rá, ez mennyire jó, az egyik foga így törte át az ínyét.
Végső mentsvár pedig a Nurofen, de hát azt nem lehet a végtelenségig, nem is örülök neki, ha azt kap. De muszáj aludjunk.

Eddig kint van alul kettő, felül kettő-három áttört már, még egyre várunk, ami hetek óta ott fehérlik. Én nem láttam még ilyen lassan fogzó babát... De már nem lehet sok hátra (aztán persze jön a többi, mert összesen 20 tejfog van).

2016. április 22., péntek

In medias res

Az anyaság hatékonnyá tesz.
Reggeli készülődés, 15 perc szabadidő, amíg a férjem vigyáz a lányunkra. Ezalatt:
Epilálom mindkét lábszáram, bekenem krémmel, megfésülködöm, megnézem a hőmérőt, felöltözöm, és még arra is van időm, hogy meggondoljam magam, és ruhát váltsak. Sőt, ha jól néztem, még 2 percem maradt is, amit a lányunk öltöztetésével tölthettem. Lenyűgöző.


Megjegyzés: Eltűntem, mert az új évben úgy döntöttem, nem kötelezem magam blogírásra, mert kiüresedtek a hétfői és keddi bejegyzések. Ebből pedig az lett, hogy végül nem született bejegyzés, mert mindig volt mit csinálni helyette. Illetve mire eljutottam volna a bejegyzés megírásáig, addigra elszállt a hangulat. Az alvással is gondok voltak-vannak. Ezentúl azt hiszem, inkább rövidebb bejegyzések lesznek, lényegre törőek. Most sem igyekszem felgöngyölíteni az elmúlt hónapokat, csak írom, ami ma volt. Hát üdv újra itt :)