2011. november 24., csütörtök

Egy kis napfény

Tegnap, miután eljöttem a fodrászomtól és negyed óra buszmegállóban való vacogás után végre felszálltam a 260-as buszra és leültem, a nap - több napos pihenő után - kisütött! Élveztem a napfényt és vigyorogtam bele a világba. Közben Vanessa Carlton szólt a fülemben.
Egy 10 éves forma kisfiú mellé ültem le egyébként. Valami fúvós hangszer volt a kezében (szépen táskában, nem tudtam megítélni, milyen hangszer lehetett pontosan), azt igazgatta a kis kezei között, látszott, hogy készülődik leszállni. Én meg csak néztem a kis kezeit, a rövidre vágott aprócska körmeit, és legszívesebben megfogtam volna. A napokban máskor is rám jött már ilyesmi érzés.. Egy kislány mellett mentem el, és legszívesebben megsimogattam volna a fejét.

Aztán a kisfiú megszólalt, hogy ki tetszik engedni? Hát kitetszettem... Tetszik.. ehm. Öregszem. Aztán ott állt az ajtónál, én meg csak néztem és mosolyogtam. Fülvédős nagy sapija volt, kis takaros kabátkában, cipőben. Biztos pszichopatának nézett, hogy mit mosolygok rá. Aztán csak nézelődtem végig a buszon, meg ki a napsütésbe és mosolyogtam. És olyan tök jó érzésem volt, hogy minden szép és jó, és hogy mindenki felé boldogságot szeretnék árasztani. Volt még egy srác is, szintén zenével a fülében, ő is így mosolygott bele a világba.

Persze aztán kiderült, hogy elmarad az órám, mert beteg a tanár, és szólt neptunon, de én bizonyos procedúrák elhúzódása miatt még nem tudtam neptunon felvenni azt a tárgyat.. úgyhogy én nem tudtam róla. Sebaj. Ugyanazt csináltam, mint amit órán csináltam volna: dolgoztam a műhelyemen. Utána úgyis volt szondi teszt felvétel. Hamarosan megtudhatom, milyen pszichés betegségekre vagyok hajlamos. ;)

A jókedvem nem tört meg. Ma ugyan kissé lebetegedtem, de a jókedv még mindig tart! Annyi biztos, hogy ma nem szoknyában megyek suliba. És a TO-ra is csak holnap megyek el.

Ezúton üzenem azoknak, akiket letör a zord időjárás, hogy ennek is megvannak a maga örömei! Jól felöltözve el kell menni egyet sétálni, ki a friss levegőre. Aztán hazamenni, venni egy forró fürdőt és inni egy jó forró teát - netán egy kis forralt bort. Itt a téli gyümölcssaláta ideje, naranccsal, befőtt meggyel, kivivel, mindenféle jóval... Na meg a korcsolyaszezon is itt van lassan! A séta után egy tévé elé bevackolás is jó program lehet. A hidegben a hölgyek jobban fáznak, ideális terep az udvarlásra! ;) Jaj és hát az olvasás! Egy bögre meleg tea vagy kakaó, a kedvenc fotelünk, meleg pléddel, egy jó könyv, és máris arra utazunk, amerre csak szeretnénk. Az összes benti munkálat is sorra kerülhet, hogy már nem vágyunk annyira ki a szabadba, a tanulásra is könnyebb így koncentrálni. Most írjátok meg a következő best sellert! Zrínyi is csak télen írt (bár a Szigeti veszedelmet kihagyhatta volna).
Szóval csak mosolyogva, fel a fejjel! Egyetek és igyatok jókat, sétáljatok nagyokat!

2011. november 18., péntek

Segítség kérés - Általános lélektan műhelymunka

Kedves Olvasóim!

Az egyetemen pszichológiát tanulok, most vagyok másodéves és az általános lélektan műhelymunkámhoz kérném a segítségeteket.

A műhelymunkám témája a középkorú magyar nők összehasonlítása aszerint, hogy tagjai-e valamilyen közhasznú egyesületnek/szervezetnek vagy sem, hogyan érzik magukat a bőrükben, mennyire szoronganak, illetve mi motiválja őket tevékenységükben.

Ehhez a munkámhoz lenne szükségem minél több 40 és 55 év közötti hölgyre, akik gyermekeiket már felnevelték (legkisebb gyermek nagykorú) vagy gyermektelenek.

Megvan az online változat végre.

Kérek minden kedves Olvasót, hogy ha rá nem is illik a leírás, de ismer olyat, akire igen és akit esetleg érdekelhet a dolog, továbbítsa neki az információt!

A kérdőív kitöltése után egyéni és összesített értékelést is szívesen adok annak, akit érdekel.

Előre is köszönöm a segítséget! :) Szép napot!

Ui.: Aki személyes kiértékelésre vágyik, az írjon nekem, és doc. formátumban elküldöm neki a kérdőívet, azt küldje vissza kitöltve és e-mailben elküldöm az értékelést. Aki az összesített eredményekre kíváncsi, az is küldjön nekem egy e-mailt!