József Attila (1905-1937) a két világháború közötti magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Költészete szintetizál: lezár és összegez egy korszakot, de egyben újat is nyit. Pályáját három nagy korszakra bonthatjuk. Zsengéi lázadástól fűtöttek, míg második korszakát a szocializmus eszméi itatják át - ami nem is csoda, hiszen proletár családból származott - harmadik korszakának versei pedig rezignáltak, önelemzőek, a költőre ekkor már a freudizmus volt nagy hatással.
Kései versei letisztultak, formái és költői képei leegyszerűsödtek. Ebből a korszakából maradt ránk a Talán eltűnök hirtelen... című verse is.
Ezt a verset 1937-ben, halálának évében írta; ekkor már súlyos beteg. Ahogy a cím is jelzi nekünk, a mű témája az elmúlás, a költő elgondolkodik, meditál az élete fölött. Bizonytalan, talán fél is. Ezt a bizonytalanságot a "talán" szó használata és a három pont is felerősíti. A cím megegyezik a költemény első sorával, a népdalokra jellemző módon; ez is mutatja, hogy József Attila kései versei valóban leegyszerűsödtek.
A mű idő- és értékszembesítő vers. A költő felidézi gyermekkorát, és versszakról-versszakra szembesíti magát azzal, hogy mennyi mindent elpazarolt életében, mennyi mindent tekintett értéknek, amit már sosem kaphat vissza - mint az édesanyját, a gyermek- és ifjúkorát, vagy az iskolás éveit.
A vers hangulata nyomasztó, hiszen a költőt a magányosság és az árvaság érzete hatja át: "Talán eltűnök hirtelen/akár az erdőben a vadnyom." Azaz senki sem venné észre, ha meghalna, nem lenne olyan, akinek hiányozna.
Ezt a hangulatot az ige- és jelzőhasználata is fokozza: a "Bánat szedi szét eszemet" az "Sz" alliterációval (az Sz ráadásul sziszegő, félelmet és hidegséget keltő hang is) vagy a "Most rezge megbánás fog át" sor a rezge jelzővel, ami még védtelenebbnek mutatja a költőt. Rezge a félelemtől, de rezge valószínűleg a betegség okozta gyengeségtől is.
Képei egyszerű, ősi képek. Gyermek- és ijfúkorát a tavasz toposznak felelteti meg: "bimbós gyermek-testem", "Ifjuságom, e zöld vadont"; míg az akkori, halálközeli állapotot az ősszel azonosítja: "hallgatom/a száraz ágak hogy zörögnek."
Ez a vers egy magányos ember létösszegzése, csendes fájdalmának kifejezése, búcsúja az élettől. A költő már nem cselekszik, csak "könnyezve hallgat".
Bár József Attila úgy érezte, nincsen senkije sem, tudjuk, hogy ez nem így volt. Barátai és nővérei amiben tudták, segítették, ám a költő elméje ekkor már nem volt ép, egyre inkább visszahúzódott a saját belső világába.
Költészete nagy hatással volt többek között Pilinszky Jánosra és Nagy Lászlóra, a Baumgarten díjat is elnyerte végül - igaz, csak posztumusz.
Nyelvtan: 5
Tartalom: 4/5
Hiányzik: művészeti eszközök, rímek, verselés (és megint művészeti eszközök.. tanárnő..)
Hm.. na jó, talán tényleg nem ez életem fő műve. Ahhoz képest viszont, hogy nem igen szeretem József Attilát, egész jó lett :D Mondjuk ez a verse még egészen tetszett is. Nem is feltétlen a jegyemmel van a baj. Ha négyötöd, akkor négyötöd. Inkább a megjegyzés, amit hozzá kaptam. Hogy ennél nálam többet vár.. és nézzem meg osztálytársamnál, mik hiányoznak, mert hogy ugyanazok a hibáink. Közben nekem is ráírta a hiányokat, a művészi eszközöket kétszer is... el is fogadom, valóban kimaradtak dolgok. De mást pedig azért dicsért halálra, mert terminus technikusokat használt. Áh.. az irodalomban tényleg ez a nagy valami? Néhány szakszóval való dobálózás? Az irodalom elvileg művészet.. és több egyszerű eszközök halmazánál. Az eszközök tényleg csak eszközök, hogy kifejezzenek egy hangulatot, egy érzést, és hassanak az olvasóra.. én igyekeztem átérezni József Attila hangulatát, és azt megragadni - még ha nem is sikerült úgy, ahogy terveztem, de próbálkoztam. Sajnos többet éreztem, mint amit papírra tudtam volna vetni.
És sikerült ezzel elrontania az első két órámat. Az is lehet ötös irodalomból, aki alig foglalkozik az irodalommal, nulla a művészi érzéke, csak egyszerűen bemagolja az elemzéseket.. hú de nagy érdem. Van segge.. jó persze, ez is valami, nekem mondjuk nincs ilyenhez erőm, de azért... ez olyan csalódás tud lenni. Azért volt benne értékelhető, és semmi pozitívat nem mondott rá.
9 megjegyzés:
Szakszavak, igen... Tavalyelőtti rajzérettségire emlékeztet. Mikor megkérdeztem a Tanárnőt, hogy mi rontotta a(z amúgy 80%-os ötös) felelésemet (mert kicsit többnek éreztem), az volt a válasz, hogy használhattam voltam több szakszót. És nem esett jól, de az még a mellékes a dologban. Én úgy éreztem, hogy ahol nincs rá szükség, ott nem használok/tam. Ha a saját szavaimmal - és ezt tartom fontosnak, hogy én benne legyek, hogy én tudjam, miről beszélek - mondjam el, azt, ami tárgyi tudásomból ered. És ha valami, akkor igenis a művészet az, ami erről szól, ami a belsőből "szaakad" bele a világba. Miért kellene azt túlcifrázni, a mondanivalója attól nem lesz kevesebb. Nem szeretem a szakszavakkal álcázott magyar elnevezések külföldi nyelven történő "magyarázatait", de ez már lehet, hogy az én túlzásom.
Ami pedig a bemagolt irodalom ötöst illeti, ezt is átérzem. Annyi osztálytársam volt, aki nem hogy művészi érzékkel nem rendelkezett, de állítom, hogy még nem is minden részletét értették a megtanultaknak. Ami pedig abszolút ellentéte annak, ami az irodalom célja lenne.
Szerintem ami irodalom, amit olvasunk, és velünk olvastatnak ilyen formán az az élet, úgy értem, valaki ezeket érezte, és az életét adta annak, amit ma tanulunk. Ami a könyvek lapjaira kerül, valakik életlenyomata, ahogy az életet megélték. Nekünk pedig erről gyakran fogalmunk sincs. Nem figyelünk másokra, de már lassan magunkra se, és ha ezt kell tenni, "külső nyomásra", akkor jön a minden érdeklődéstől mentes szószerinti magolás...
(Dekoncentrált vagyok, és kicsit zavaros is. Bocsánat, ha érthetetlen voltam. Megyek vissza olvasni. Holnap gondolni rám!:))
Drága Gyöngyöm, köszönöm a megjegyzést! :) Hm igen.. azért 20%-ot lehúzni a szakszavak hiánya miatt.. :S Még ha azt mondta volna, hogy a fogalmazás szépségével, érthetőségével volt gond.. mert akkor oké, minimálisat a szépség miatt is le lehet vonni, de nem 20%-ot :S Úgyhogy átérzem.. de én tudom, hogy Te igazi kis művész vagy! :) Egy érző lény. És nem baj, hogy picit dekoncentrált voltál, így is tökéletesen érthető volt ^^ legalábbis számomra.
kösz!
Máskor is ide kell néznem.. szívesen :D
sokat segitettel....koszonom
Szívesen, örülök, ha sikerült segítenem! :)
Az elemzéshez annyit, hogy a kezdő sor azért egyezik meg a címmel, mert a műnek eredetileg nem volt címe, az utókor adott neki címet éppen a vers kezdő sora alapján. Ez nem stílusjegy, nem József Attila adott címet neki.
és bocs a sok "cím" miatt, nem olvastam át :D
Rendben, köszönöm az infót! :) És elnézem Neked a sok "cím"-et. A komment az komment, nem (feltétlen) egy szépirodalmi alkotás, a lényeg átjött. :)
Megjegyzés küldése